Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Hajdrik József költő – írja a kortárs írók, költők, festők, fotósok munkáit bemutató Kultúrkocsma facebook oldal.
Utolsó művével búcsúztak tőle:
Hajdrik József
Amint kinn, úgy benn
Az élet állandósága a változás.
A pokol bennünk van,
Úgy, mint a Mennyország!
Ami most kinn zajlik,
az játszódik belül,
a rossz gondolat végül is szervül.
Mikrokozmoszunk tükörképpé görbül.
A szeretet hiánynál, nincs ami szörnyűbb!
Az ember saját fajának vad farkasa,
Kis világa fölött nincs többé hatalma!
A makrokozmoszban az, ami örök!
Hallgat a főgonosz, mit ér a könyörgés?
Oktalan háborúk, lepusztult környezet.
Hová tűnt a szeretet övezet?
Félelmünk jogos, hisz marad az öldöklés!
A győztes lehetkedves, vagy otromba.
Hitedtől lesz az életed jó, és szép.
Ember! Ennyit bőven megérthetnél
Így ha van, ha nincs nem jutsz a pokolba!
Hajdrik József 1951. február 19-én, Törökszentmiklóson született, iparos család harmadik gyermekeként látta meg a kora esti holdvilágot.
Idősebb nővére, Judit, egyéves korában, születésének napján, gyógyíthatatlan gyermekbetegsége miatt meghalt. Édesanyja árva sorsa, édesapja 38 hónapos „málenkij robot”-ról szóló „élménybeszámolói”, az apai nagybáty’, Sanyi bácsi, és a nagyapa Háry Jánost meghazudtoló anekdotái, kedves meséi hatással voltak munkásságára. E fájdalmasan bohó gyökerekből táplálkozó lelki érzékenysége egész életútját meghatározta. Gyermekkorának hétköznapjaira szívesen gondolt vissza, mert azok a tiszta szeretet jegyében teltek el, nővérével, Évával, húgával, Jutkával, valamint a Hunyadi utcai, klottgatyás fiúkkal és a kartonruhás lányokkal.
A helyi általános iskola Kossuth díjas igazgató bácsija, Lázár Barna, és tanárainak emberszerető magatartása után, gimnáziumi osztályfőnökének állandó, cinikus megjegyzéseit nem tűri. Az intrikus tanár, ármánykodó, csipkelődő szavai miatt félbe hagyta tanulmányait. Manuális képességét a cukrász szakmában kamatoztatta. A karamell és marcipán figurákat egyéni stílusban formázta meg. A gyorsan emészthető remekművek tiszavirág élete arra ösztönzi, hogy időt állóbb anyagokból készítsen szobrokat, kisplasztikákat.
1970-től 1972-ig a ceglédi laktanya vendégszeretetét élvezte. Tüzérhonvéd, a Katyusások ütegében. A negyvencsövű „halálgyártó” sorozatvetőket szívből gyűlölte. Mínusz húsz fokos hidegben megtartott éleslövészeten erősen felfázott. A gyengélkedő felcsere szimulálónak, „summantónak” kikiáltva, desztillált vizes injekciókkal „kezelte”. Kialakuló csípőizületi problémái életét megkeserítették. E hatalmas trauma hozadéka, hogy félbeszakított tanulmányait befejezte. A szolnoki Kereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozatán kereskedelmi menedzser képesítést szerzett.
Hajdrik József 1965-ben írta első versét. Érzelmeinek, érzéseinek kifejezésmódját váltogatja. Grafikákat, illusztrációkat készít. Bátor ember lévén rámerészkedett a festészet, a szobrászat, vers- és prózaírás, dalszövegírás göröngyös útjaira, útvesztőire is.
Hajdrik József a Divius Lux MM magánkiadó tulajdonosa volt. Alkotótársai műveit jelentette meg, antológiákat szerkesztett. A Szárnyaló Képzelet című független művészeti folyóiratot 1998-ban alapította.
Alapító tagja volt a szolnoki Aranysor Íróklubnak. A budapesti Cserhát Művészkör, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, a Tűzedzők Baráti Társasága, valamint a szerencsi Hegyaljai Alkotók Társulatának tagja. 2005-ben a miskolci Irodalmi Rádió bemutatta a Hangos Kortárs Irodalmi Antológia 6. részében. Remélhetőleg, így a „MIR” közössége is befogadta az ottani alkotók társasága közé. A 2003-as „Cserhát ART és Nívódíj” után „Művészeti Nagydíj”-ban részesült.
forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár
Szoljon hozzá!
Hirdetés
