Tízből legalább egy diák idő előtt, szakma vagy érettségi nélkül távozik a középiskolából – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A korai iskolaelhagyók jelentős része rossz szociokulturális háttérrel rendelkező vagy cigány diák, aki már a középiskolai felvételi vizsgán komoly hátrányból indul. Társadalmi felzárkóztatásuk lehetőségei álltak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2023. március 23-án szervezett 12. Roma Konferenciájának fókuszában.
„Sajnos még mindig vannak olyan vidéki óvodák és általános iskolák, amelyek spontán szegregálódnak, hiszen a nem cigány szülők elviszik a gyerekeiket a cigány többségű intézményekből. Az alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtó iskolákban tanuló nyolcadikosoknak ugyanazt a központi középiskolai felvételi feladatsort kell kitölteniük, mint bárki másnak, ezért jellemzően csak a szakképzésbe tudnak bekerülni. Márpedig aki azért megy a szakképzésbe, mert máshová nem tud, az rövid idő alatt ki fog hullani az oktatásból” – adott helyzetképet a roma diákok oktatási esélyeiről Báder Iván főiskolai docens, a 12. Roma Konferencia szakmai vezetője, aki kutatóként és gyakorló pedagógusként évtizedek óta foglalkozik a cigány diákok felzárkóztatásának lehetőségeivel.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola volt az első felsőoktatási intézmény Magyarországon, amely romológia szakot indított, és mai napig az egyetlen olyan pedagógusképző, ahol a hallgatók mindegyike számára kötelező tantárgy a romológiai alapismeretek. A főiskola emellett mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakon kínál cigány/roma nemzetiségi szakirányt.
Az idén tizenkettedik alkalommal megrendezett 12. Roma Konferencia fókuszában – amelyet a főiskola a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkóztatásáért Felelős Helyettes Államtitkárságával közösen szervezett – a roma gyerekek és fiatalok társadalmi felzárkóztatásának lehetőségei álltak.
A konferencia előadói bemutatták azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítik. Ilyenek a Biztos Kezdet Gyerekházak, ahol a szociokulturális hátrányokkal küzdő, háromévesnél kisebb gyerekeket nevelő családokat segítik szakemberek, a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak szóló tanodaprogram, valamint a lassan húsz éve működő Útravaló Ösztöndíjprogram, amely anyagi segítséggel és mentorálással támogatja a hátrányos helyzetű tanulókat abban, hogy szakmát, érettségit vagy diplomát szerezzenek. „Az ösztöndíjasok választhatnak maguk mellé egy mentortanárt, aki plusz segítséget nyújt nekik. Ez a feladat azonban jóval többet jelent a korrepetálásnál” – mondta Báder Iván, hozzátéve: érdemes lenne célzottan képezni olyan mentorpedagógusokat, akik saját iskolájuk tantestületében meghonosítják a hátrányos helyzetű vagy roma diákok iskolai előrehaladását segítő módszereket.
A szakember szerint a pedagógusoknak a roma kultúráról is több ismeretre lenne szükségük, hiszen „ha nem ismerik a cigány gyerekek otthoni normarendszerét, nem tudják majd formálni őket”. Pedig a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tizenévesek – köztük a roma diákok – közül sokan a lemorzsolódás határán billegnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben 12 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya – ők azok a 18–24 évesek, akik még nem szereztek középfokú végzettséget, és nem vesznek részt oktatásban, képzésben.
A 12. Roma Konferencián Kállai Ernő főiskolai tanár, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok korábbi biztosa a roma közösségek társadalmi integrációját befolyásoló tényezőkről, Sörös Iván, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Helyettes Államtitkárság Gyermekesély Főosztályának vezetője a Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia esélynövelő szolgáltatásairól tartott előadást. Dávid Beáta szociológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének igazgatója a roma szakkollégiumi hálózat jelentőségéről, Jáger Viktor, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakstatisztikusa pedig a gyerekek helyzetét, esélyeit bemutató statisztikákról osztott meg részleteket. Az eseményt a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport előadása zárta.
