Tovább csökken a tavaszi árpa és a zab vetésterülete

Tovább csökken a tavaszi árpa és a zab vetésterülete


Tavaszi árpa esetében 100 ezer, zab tekintetében pedig 105 ezer forintos nettó tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Piaci információk alapján tovább csökken a tavaszi kalászosok vetésterülete.

 2019. február 5.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a tavaszi kalászosokkal kapcsolatosan kifejtette: az árutermelő területek csökkenésével az utóbbi években 2500 hektár körül alakult a vetőmag szaporítások területe, amely az elmúlt évben mintegy a felére esett vissza. A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A tapasztalatok alapján a 65 százalék körüli becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, mely 12 ezer hektár elvetéséhez elegendő. A csökkenés egyik oka, hogy a sörárpa célú termesztésben egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa. A rendkívül ellentmondásos árutermő területi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a NÉBIH szaporító területekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve vetőmag hiány is előfordulhat.

A zab árutermő területe a tavaszi árpához hasonlóan alacsony szinten mozgott az elmúlt években. A vetőmag szaporítások területe az elmúlt 3 évben 1000 hektár körül alakult, amely 2018-ban mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított (3,11 t/ha) 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk, így zab vetőmagból biztosan hiány lesz, ismertette Takács Géza.

A szövetségi tagok által szolgáltatott adatok alapján az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Sörárpa tekintetében a vetőmag előállítók többsége nem tapasztalt érdemi mozgást, a takarmányárpa esetében bár lenne kereslet, árualap nincs. A tavaszi árpa vonatkozásában a vetőmag szaporítók és kereskedők többsége szerint a vetőmag készletek nem lesznek elegendőek. A zab esetében az utóbbi három évben folyamatosan növekszik a vetőmag hiányt jósolók aránya. A tavaszi árpánál és zabnál egyaránt emelkedik az átlagosnál gyengébb minőség aránya.

A tavaszi kalászosok és a hüvelyes növények esetében a hazai értékesítést nagyban befolyásolhatja, hogy az Európa-szerte jelentkező súlyos vetőmag minőségi problémák erős keresleti helyzetet teremtenek.

A Vetőmag Szövetség szakmai bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével a tavaszi árpa II. szaporulati fokú vetőmagjaira nettó 100.000 forint, a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105.000 tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé. Ez az ár a zsákban, csávázottan fémzárolt vetőmagra vonatkozik, amely az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, de nem fix és kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a szövetség az értékesítési időszakok végén szerez pontos információkat a tényleges értékesítési árakról. Az elmúlt években egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.

Kapcsolat:

Szellő GáborKRQ CommunicationsE-mail: szello.gabor@krq.huTelefon: 30/7498810

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben. A VSZT nonprofit szervezet, tagsága magában foglalja a nemzetközi cégeket, mezőgazdasági nagyüzemeket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentős számú magángazdaságot.

Szoljon hozzá!
Hirdetés

Ez is érdekelhet