“Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek”, és “az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres” – jelentette ki Rogán Antal. Külön kiemelte, hogy nem sikerült meggyőzni a nőket, mert közülük sokan hangsúlyozták: a vasárnapi munkavégzés tilalma megnehezíti a családok mindennapi életét.
A miniszter arra is kitért, mérlegelni kellett, érdemes-e népszavazást tartani a kérdésről, milliárdokat elkölteni erre, politikai vitákat vívni róla. “Akkor, amikor egyébként a kormány meggyőződése szerint van egy, az ország szempontjából sokkal fontosabb kérdés az asztalon: a Brüsszel által a napokban is erőltetett kényszerbetelepítés ügye” – mondta.
Mindezt mérlegelve a kabinet arra az álláspontra helyezkedett, hogy felelőtlenség lenne népszavazást tartani a témában – közölte.
Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy a törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közölte, az Országgyűlés akár már kedden – kivételes sürgősséggel – szavazhat a most benyújtott előterjesztésről, így az akár már a hétvégén hatályos lehet.
A miniszter elmondta, a kormánypárti frakcióktól a javaslat támogatását kéri a hétfői frakcióülésen. Megjegyezte: az ellenzéki pártoknál arra kíváncsi, hogy vajon számukra valóban a szabályozás tartalma, a cél elérése a fontosabb, vagy a “politikai balhé”. Ez a következő két nap magatartásából és a szavazatokból egyértelműen kiderül majd – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki arról számolt be, hogyan alakult az elmúlt egy évben a kiskereskedelmi forgalom.
Tájékoztatása szerint a forgalom szerkezetében alapvető változás nem volt. Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal bővült, vagyis a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nem okozott visszaesést – mondta, hozzátéve, hogy az üzletek döntő többsége növelte a forgalmát.
A foglalkoztatással kapcsolatos félelmek sem igazolódtak be – folytatta Varga Mihály -, sőt tavaly 1,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Megjegyezte, hogy továbbra is vannak betöltetlen álláshelyek az ágazatban.
A tárcavezető azt is közölte, hogy a becslések szerint volt átrendeződés a különböző bolttípusoknál, a nagyobb üzletek felől a kisebbek felé tolódott át a kereskedelem szerkezete.
Rogán Antal kérdésre azt mondta, hogy a népszavazás költsége 4-5 milliárd forint lett volna, amihez a politikai vita és a kampány költségei kapcsolódtak volna, így a jogszabály visszavonása jelentős megtakarítást jelent.
A tárcavezetőt kérdezték a betelepítési kvótákról is. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy az ellenzék nem veszi komolyan a témát, pedig az elmúlt egy év fejleményei világossá tették: Európában ez az egyik legfontosabb kérdés. Ma másfél millió olyan bevándorló van az unió területén, aki illegálisan lépett be a határokon – jegyezte meg.
Az EU-ban folyamatosan politikai napirenden van a szétosztás, s mindkét brüsszeli javaslatból az látszik, hogy a kényszerbetelepítés a végső cél – emelte ki Rogán Antal, aki úgy értékelt: felgyorsultak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, s úgy tűnik, a magyar népszavazás előtt szeretnék megfogalmazni az uniós jogszabályt.
Értékelése szerint a népszavazás ebben a kérdésben különösen súlyos és fontossá vált, a kormánynak az a szándéka, hogy ezt a vitát lehetőleg semmi ne zavarja meg. Jelezte, hogy örülne, ha az ellenzék is mellé állna, mert meggyőződése, hogy Brüsszelt akkor lehet megállítani, “ha egyértelműen, erősen és a magyar polgárok túlnyomó többsége nemet mond a kényszerbetelepítésre”. – írja az MTI
